AJÁNLÓ
 
02:05
2013. 12. 31.
A teremtés, aki egy Jutas irodája előtti asztalon támaszkodott, Amandából furcsa, számára teljesen...
A bejegyzés folyatódik
 
02:05
2013. 12. 31.
- Hányinger. - Ne haragudj, micsoda? - Ahogy mondtam. - Mi? Most? A leves? - Nem. Akkor este. Milánnal. -...
A bejegyzés folyatódik
 
02:05
2013. 12. 31.
Amanda idegesen kopogtatott az ajtón, de nem kapott választ. Amikor a csengetés sem vezetett eredményre,...
A bejegyzés folyatódik
 
02:05
2013. 12. 31.
<<< Vissza az előzményekhez Milán egy hanyag félmosolyt eresztett a lányra. Nyilván...
A bejegyzés folyatódik
 
02:05
2013. 12. 31.
<<< Vissza az előzményekhez Amanda reggel egyedül ébredt a Reginával közös szobában....
A bejegyzés folyatódik
Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Csipkerózsika, a röpke tizenhárom órás álmából hercegi csók nélkül ugyan, de viszonylag kipihenten ébredt. Ráadásul háromnegyed órával a beállított ébresztő előtt, ami külön örömmel töltötte el. Eredetileg is azt tervezte, mindenkinél korábban ér be dolgozni. Az újabb kudarcba fulladt éjszaka után nem akart találkozni Milánnal a liftben. Gondolta, ha sikerül megelőznie Jutast a kávéfőzéssel, lehet, hogy egészen a keddi vezetőiig sikerül elkerülnie őt is. A terv tökéletes volt. Majdnem...

Elölről kezdem a Szexpázsit blog történetét!

Szexpázsit blog book Milán összeesküvés-elmélet munka főnök harag düh Regina barátság

Lefőzött magának egy emberes adag feketét, aztán hozzálátott az e-mailjei átbogarászásához. Mivel a hétvége folyamán csak mobilról csekkolta a bejövő üzeneteket, tetemes mennyiségről volt szó. Már szinte mindent feldolgozott, mire ez egyik grafikus, Robi végre bejött az irodába. A többiek azonban még sehol sem voltak. Amanda aggódni kezdett, hogy talán az általa oly technikásan kihagyott vasárnapi reggelinél mondott valamit Jutas. Bár a belső listán nyoma sem volt a hétfői munkabeszüntetésről szóló körlevélnek.

Le merte volna fogadni, hogy Milán lesz az utolsó, aki beesik a délelőtt folyamán. Vagy elkésik, vagy egyáltalán meg sem jelenik, és legfeljebb a keddi ülésre ébred fel. Ennek ellenére nem sokkal kilenc előtt ő vágódott ki a liftből, és indult meg célirányosan az irodája felé. Amanda amint meglátta a szeme sarkából, igyekezett úgy tenni, mintha nem venné észre, hogy egy öltönyös, önmagához képest egészen összeszedett alak sétál be a perifériájába. Csak Milán elcsukló jó reggelt szavaira emelte fel a fejét. Mire azonban egy bizonytalan hello elhagyhatta volna a száját, a férfi már egy szobával beljebb volt. Nem akart sem találkozni, sem beszélni vele, de ezt így mégiscsak kínosnak érezte. Elvégre Milán jött le az ő hotelszobájába a tegnapelőtti éjszakán, reggel ő maga volt az, aki egyetlen szó nélkül lépett le onnan.

Mivel azonban ötlete sem volt, mit mondjon, először a mosdó felé vette az irányt. Remélte, egy pisilés, egy kézmosás és egy kis sminkigazítás alatt megtalálja a választ hétvégi tettére. A tükör azonban nem, hogy segített volna, csak felerősítette Amanda félelemérzetét. Ahogy magára nézett, bevillant az agyában egy kép, hogy tegnapelőtt ugyanígy fürkészte az arcát abban a koszos kis kocsmatükörben. Érezte, hogy minél tovább bámulja önmagát, úgy száll ki belőle minden, a Milán irodájába való magabiztos besétáláshoz, és az értelmes mondatok egymás után tételéhez gyűjtött erő.

Szexpázsit blog book Milán összeesküvés-elmélet munka főnök harag düh Regina barátság

Így végül megindult a férfi szobája felé, ahova rövid kopogás után rögtön benyitott. A szöveg ugyan még nem volt teljesen kész a fejében, de végül nem is volt rá szükség. A célszemély ugyanis nem volt odabent. Amanda épp megfordult, hogy ha már az univerzum nem akarja, hogy beszéljenek, akkor feltűnésmentesen visszaoson az asztalához. Ekkor azonban egy valahonnan ismerős, alacsony tömzsi pasasba ütközött.

- Szép, jó reggelt! – kiabálta Martin úr, élces hangjától pedig Amandának rögtön beugrott, honnan ismeri őt.

Mire azonban válaszolhatott volna, Roland főnöke megkerülve őt belépett a terembe, Milán pedig követve újdonsült ügyfelét, szintén belefutott a lányba. Szerencsére semmit sem kellett mondaniuk, Martin úrból ugyanis dőlt a szó.

- Amanda drága, reméltem, hogy ön is csatlakozik hozzánk a ma reggeli beszélgetésen – indított, a lány azonban nem tudta levenni a szemét Milánról.

Könyörgő tekintettel nézett, hátha kimenti őt valahogy. A férfi hallgatott, Martinnak viszont septiben hazudni kellett valamit.

- Ó, nem, én csak egy tűzőgépet hoztam vissza. De már megyek is. Önöknek jó munkát – közölte széles mosollyal, majd kilépett az ajtón.

A folyosón meglátta, hogy Jutas és Regina éppen akkor jönnek ki a liftből, és indulnak meg felé. Hogy ne kellejen összefutnia a főnökével, gyorsan visszaült a helyére, és várta, hogy Jutas egyenesen a szobája felé menjen, Regina pedig az ő irányába kanyarodjon. Ez azonban, Amanda legnagyobb meglepetésére nem így történt. A barátnője és a főnökük célirányosan Milán irodájába mentek, és pontban kilenc órakor be is csukták maguk mögött az ajtót.

Ez pedig csak egy dolgot jelenthetett. Hogy Jutas Reginának adta Martinék termékbevezetését, és mivel őt nem hívták a ma reggeli értekezletre, egész biztosan nem lesz rajta a projekten sem. Amandában egy másodperc tört része alatt ment fel a pumpa. Olyan hirtelen lett dühös, hogy azt sem tudta, valójában kire haragszik. Reginára? Amiért elhappolta előle a valaha volt legnagyobb befektetőjüket? Jutasra? Mert, ha ez így van, akkor az mégis csak az ő döntése kellett legyen? Vagy Milánra? Akinek utálatához szinte már indok sem kell neki, csak azért bosszantja, mert nem kaphatja meg? Legszívesebben berontott volna abba a szobába, és egyesével számon kérte volna rajtuk, hogy ő vajon miért nincsen a meghívottak között.Szexpázsit blog book Milán összeesküvés-elmélet munka főnök harag düh Regina barátság

A legrosszabb az volt, hogy nem tudta, kin tölthetné ki a mérgét. Janka sem volt még bent, és mindenki, akire szerette volna ráborítani az asztalt, Milánnál ülésezett. Minél több idő telt el, annál jobban felhergelte magát, így amikor a kolléganője tíz után nem sokkal beért, már teljesen szét volt esve. Mire Janka az asztalához lépett és megszólította, addigra már elképzelte, ahogyan Milán és Regina ellene szövetkeznek vasárnap a szállodaszobában. Az volt az elmélete, hogy a férfit annyira felbosszantotta a kudarc, hogy amikor reggel Reginát találta a szobában, rávette, hogy csapjon le erre a melóra. Hogy Regina a maga eszközeivel győzze meg Jutast, adja neki a termékbevezetést, elkerülve ezzel, hogy Amandával újra azonos projekten kelljen dolgozniuk. A főnök pedig azután, ahogy Szerénáról nyilatkozott péntek este a bárban, kapva kapott az alkalmon, hogy a lányt móresre tanítsa. 

Janka, aki szabadidejében Jutas nem hivatalos tanácsadója volt, próbálta meggyőzni arról, hogy Milán nem lenne ilyen körmönfont. Hogy ő inkább hátat fordítana és magasról tenne az egészre, minthogy agyafúrt módon áskálódni kezdjen. Janka azt is bizonygatta, hogy Regina sem menne bele egy ilyen aljas játékba, és hogy Jutas is képes arra, hogy szakmai alapon döntsön egy ilyen fontos kérdésben. Továbbá állította, hogy ő sem tud sokkal többet arról, mi folyik éppen az ajtó mögött. Amanda azonban már nem hallott és nem látott a pipától, így semmit sem jegyzett meg abból, amit a kollégájától megtudott.

Szenvedésének második órájában eszébe jutott, hogy nem ő az egyetlen, akit leállítottak a Martin-ügyről. Még valaki hiányzott arról a bizonyos meetingről, méghozzá az, aki két nappal korábban még a liftben állva örömmel újságolta neki, hogy bizony együtt fognak dolgozni. Mivel a történtek után felhívni még munkaügyben sem merte volna Rolandot, sms-t küldött neki:

Szia! Martin reggel óta itt van nálunk. Te hogyhogy nem vagy benne a buliban? És én? A.

Szexpázsit blog book Milán összeesküvés-elmélet munka főnök harag düh Regina barátság

Válasz persze nem érkezett, a világ legidegtépőbb tárgyalása pedig még mindig folyt a csukott ajtó mögött. Nem sokkal 12 óra előtt végre megérkezett a felmentő sereg, méghozzá egy viber-üzenet formájában. Regina írt, hogy tíz percen belül végeznek, és hogy ebédeljenek együtt a Frontban. Azt is hozzátette, hogy beszélniük kell, Amanadának azonban mostanra szent meggyőződése volt, hogy a barátnője elárulta, elvette a munkáját és összeszűrte a levet Milánnal. Legszívesebben szóba sem állt volna Reginával, de szomjazta és igazságot, és azt, hogy egy délelőttnyi várakozás után végre beolvashasson valakinek. 

Nem várta meg Reginát, egyedül indult el a törzshelyükre, ahová munkaidőben szoktak kijárni ebédelni, vagy éppen csak elmenekülni a problémák elől. Leült egy távoli asztalhoz, és arra hivatkozva, hogy vár valakit, elküldte a pincért. Regina végül negyed órát késett, és ez nem javított kifejezetten Amanda hangulatán.

- Bocs, ez a pasi rengeteget beszél. Most tudtam csak eljönni. Megállás nélkül nyomta a dumát már...
- Reggel kilenc óta, tudom - vágott közbe Amanda. - Nem mintha figyeltem, vagy számoltam volna minden egyes eltelt percet. 

Regina lesütötte a szemét, és a kelleténél egy kicsivel tovább hallgatott.

- Fel akartalak hívni - kezdte bűnbánóan.
- Persze. Mint ahogy akkor is felhívtál, amikor eljöttetek a szállodából és miután beszéltél Milánnal - támadta azonnal Amanda.
- Egész végig Jutassal voltam, ő hozott haza. Bocs, de nem akartalak felhívni a kocsijából, hogy elmeséljem, mi volt Milánnal.
- Nem érdekel, hogy mi volt vele. Ő bármelyik pillanatban készen áll arra, hogy lazán eláruljon, vagy megalázzon, ha arról van szó. Azt viszont nem értem, neked mi okod volt erre?
- Fogalmam sincs, hogy miről beszélsz - vette fel a kesztyűt Regina.
- Milán vett rá? Az ő ötlete volt, hogy szerezd meg a melót? Erről van szó? Hogy megint gyűlöl, és nem akar velem együtt dolgozni? Hogy újra ki akar cseszni velem?
- Te paranoiás vagy. Milán szarik erre a melóra. Pontosan úgy, mint az összes többire.
- Akkor? Elmondanád, miért csak én nem vagyok rajta az eddigi legnagyobb kampányunkon? És, hogy ki mondta Jutasnak, hogy hagyjatok ki belőle? - kérdezte Amanda szinte már kiabálva.

Regina megvárta, amíg azok, akik a hangos szavakra feléjük fordultak a teremben, visszaemelik tekintetüket tányérjaik fölé. Majd lesütötte a szemét, és egy nagy lélegzetvételt követően így szólt:

- Én voltam. 

Amanda erre nem mondott semmit, csak nézett maga elé. Úgy érezte, az a legnagyobb büntetés, ha nem reagál semmit, ha nem könnyíti meg a kommunikációt azzal, hogy kitör. Csak várta, hogy a barátnője miképp folytatja majd a történetet. 

- És hogyha lenyugodtál, akkor azt is elmondom, hogy miért. Most viszont rendeljünk, mert így csak foglaljuk az asztalt - mondta a lány. - Elnézést! - intett oda Regina az egyik felszolgálónak, majd pedig kikért tőle két húslevest. Ez volt az egyik kedvencük itt, így nyugodtan hihette, hogy Amandának nem lesz problémája vele.

A barátnője azonban még mindig nem szólalt meg. Alig nézett rá, idegességében pedig manikűrözött körmeit piszkálgatta. 

- Jutas a kocsiban mondta, hogy a mi cégünk kapta a melót. Hogy nemcsak szombaton, de vasárnapi is együtt reggelizett Martinnal, ameddig én Milánnal társalogtam a te szobádban. Megkérdezte, mit tennék a helyében. Hogy kinek adnám a projektet. 
- És te magadat javasoltad?
- Nem ajánlottam neki senkit. De tovább erősködött. Azt mondta, rajtad kívül bárkit választhatok.
- Hát ez remek - vágott közbe a lány. 
- Megengeded, hogy végigmondjam? Jutast kissé meglepte, ahogy kifakadtál neki Szerénáról és Milánról. Nem volt boldog attól, hogy ez téged ennyire megviselt. Majd pedig végignézte, ahogy Rolanddal távoztál - mesélte Regina, majd hagyott egy kis szünetet, hogy a barátnője ízlelgethesse az elhangzottakat. - Milánnak muszáj benne lennie, mert többmilliós üzletről van szó. Ha betesz mellé téged, Martin pedig hozza Rolandot, akkor abból előbb vagy utóbb katasztrófa lesz.

A pincér ebben a pillanatban érkezett meg a levesekkel, így mindketten szusszanhattak egyet. Végül Amanda törte meg a csendet. 

Szexpázsit blog book Milán összeesküvés-elmélet munka főnök harag düh Regina barátság

- Tegyük fel, hogy Jutas indokait értem. És azt, hogy miért nem akart engem. De te hogy kerültél a képbe?
- Úgy, hogy megkért, hogy vállaljam el. Mert eredetileg neked akarta adni. Tudta, hogy most zártad le a BT-s melót, és hogy lenne szabad kapacitásod. Csak épp megváltoztak a körülmények. Gábor nem vállalta, Janka pedig úgy is el van úszva a munkájával. 
- Szóval azt akarod mondani, hogy nem maradt más választása? Csak te?
- Úgy látom, még mindig nem érted. Miattad vállaltam az egészet. Hogy megúszd Milánt, Rolandot és kihátrálhass ebből az egész szarságból 
- vágta oda Regina, majd kanalazott egyet a langyos leveséből. Mielőtt azonban Amanda közbevághatott volna, folytatta.Gondolod, hogy én akartam ezt? Ezt a vén fütyit, aki virágot szedett nekem Füreden? Aki egész meeting alatt a mellemet bámulta Jutas legnagyobb megdöbbenésére? Szerinted nekem öröm lesz ezekkel, valamint a struktúrahiányos Milánnal szorosan együtt dolgoznom több hónapon át? Tévedsz, ha azt gondolod, nem passzolnám át a legszívesebben neked az egész balhét.

Ezzel be is fejezte a mondanivalóját, és hozzálátott végre az ebédjéhez. Amanda sem szólt semmit, próbálta értelmezni, hogy akkor ebben a történetben most akkor ki is a jó zsaru, és ki a rossz. Minél tovább hallgatott, annál biztosabb volt benne, hogy Jutasnak valószínűleg igaza van vele kapcsolatban. Egy térben sem bír meglenni Milánnal, akkor mégis hogy akar vele napi szinten együtt melózni? Minden magyarázat nélkül otthagyta reggel az ágyában, és mellőle egyenesen egy másik férfi karjaiba menekült, csak mert az egyszerűbb volt. Ha ma délelőtt Jutas be is invitálta volna a megbeszélésre, aligha tudott volna akárcsak egy összetett mondatot is hozzáfűzni a témához, miközben a mellette lévő székben Milán fészkelődik, és a borostáját dörzsölgeti kínjában. Szépen lassan belátta, milyen elképesztően ostoba is volt, amiért azt gondolta, hogy mindenki elárulta. Legfőképpen Regina.

Szexpázsit blog book Milán összeesküvés-elmélet munka főnök harag düh Regina barátság

- Köszönöm a levest - válaszolta végül síri hangon, és bánatos arccal nézett a barátnőjére.

Regina szerencsére elmosolyodott, jelezvén, hogy elfogadta a bocsánatkérést.

- Jó, akkor ha mostantól nem leszel ekkora idióta, azt is elárulom, mit beszéltem Milánnal tegnap. 
- Jaj, ne, nem akarom tudni. Már az is elég sokkoló volt, amit eddig mondtál. 
- Ó, dehogynem akarod tudni. Én pedig hallani szeretném a te verziódat is. Amit ugyanis ő mondott, hogy leállítottad, majd bementél a mosdóba, és mire kijöttél, addigra ő bealudt a rengeteg piától, elég szegényes magyarázat nekem. Szóval kezdheted!

Vissza - 18. rész Tovább - 20. rész 
Most kezdem, irány ez első rész!